Always.

8/04/2016

Muszáj nyilatkoznom. Szóval elolvastam az új Harry Pottert. Egyáltalán nem volt túlhájpolva, vagy agyonmarketingelve, úgyhogy el is felejtettem, hogy jön. Aztán fél szemmel láttam egy cikket arról, hogy sorban álltak emberek könyvesboltok előtt, majd egy kritika is a kezembe akadt.. Úgy voltam vele, hogy - aki ismer, tudja mennyire tiszta szívből imádom a Harry Pottert - engem ez most annyira nem érdekel..majd kijön magyarul, majd talán valamikor elolvasom. Ha őszinte akarok lenni, azt hiszem  féltem egy kicsit a csalódástól. 

Aztán egy kollégám hétfőn talált egy példányt a reptéren, valaki ottfelejtette egy padon. Majd kedden délután egy utasunk kezében láttam meg, aki 50-60 éves fejjel megvette, és amikor rákérdeztem, mondta, hogy még nem olvasott bele, majd este kezdi. Izgatottság volt a hangjában. És egy kicsit átragadt rám is. De nem az az igazi HP izgatottság, mint amikor hetekig-hónapokig tűkön ültem a megjelenés előtt. Csak kíváncsi voltam. 

Szerda reggel úgy döntöttem, megveszem az iBook Store-ból, elolvasom az iPaden. Aztán megláttam, hogy a kb 250 oldalas könyvért 15 eurót kérnek, hát mit ne mondjak, kicsit sokalltam, úgyhogy gugliztam kicsit, letöltöttem pdf-ben, és már vihettem is magammal a reptérre. Mindenkinek beharagoztam, hogy ugyan laza napom van, de sorry, antiszoc leszek, a szüneteimben olvasok beszélgetés helyett. Mint régen... :D

Pár órája értem a végére, és őszintén nem tudom mit gondolok róla. Tény, hogy ez az első HP, amit a magyar megjelenés előtt elolvastam, szóval azt hiszem az érdeklődéssel mégsem volt baj. És jó is volt, de valahogy nem ugyanaz. És nem, nem azért, mert közben eltelt közel 10 év és felnőttem. Az eredeti széria ugyanazt hozza ki belőlem, ugyanazokat az érzelmeket, ugyanazt a lelkesedést a századik olvasásra is.

Az írónő zseniális, remekül illesztette az új szálat a régiekhez. A történet is érdekes, ezt is baromi nehéz letenni, csakúgy, mint az elődjeit. Pityeregtem is rajta itt-ott. Mégis..fáj leírni, de ez lesz az a Harry Potter könyv, amit nem fogok megvenni. Lehet, hogy a formátuma zavart ennyire, nem tudom..de végig olyan érzésem volt, mintha egy fan fictiont olvasnék. Nem volt meg az az érzés. És valahogy ez az egész nekem ez már nem tartozik a történethez.  Egy aranyos kis kiegészítés, egyszer megérte elolvasni, de pont ettől féltem. Ettől az érzéstől. Hogy nem olyan.

Biztos vagyok benne, hogy sokan imádni fogják, de abban is, hogy sokan lesznek úgy, mint én. Ezen nőttem fel, együtt nőttem a szereplőkkel, de 2007-ben lezárult a történetük, és én is lezártam magamban. Utáltam magamban az írónőt, amiért nem ír több könyvet, hiszen még többet akartam átélni ebből a világból. De valahol mélyen tudtam, hogy igaza van, hogy nem szabad folytatni. A háborúnak vége, a történet szép lezárást kapott, nem várhattunk ennél többet. Most pedig, amikor már a kezemben volt, szomjaztam is a folytatást, de féltem is tőle.

Ha ír belőle egy regényt - márpedig remélem, hogy fog -, akkor talán minden más lesz. A leírásokkal, a körítéssel..azzal amitől Rowling Rowling, amitől a Harry Potter Harry Potter. Nem akarok túl szigorú lenni, mert így is élveztem, nem tudtam letenni, pedig már csukódott le a szemem..és abszolút nem méltatlan a sztori a sorozathoz. Csak nekem ilyen formában kevés.

Pedig pont van egy lyuk a könyvespolcomon a hetedik kötet mellett...

You Might Also Like

0 megjegyzés

Subscribe